A történet
Egy nagy levegő
Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre. Költőóriások, vitathatatlanul bérelt helyük van a magyar irodalomtörténet legnagyobbjai között. Van azonban még valami, ami összeköti őket: mindegyikük tüdőgyulladásban halt meg (igen, még Ady is: ugyan szifilisztől szenvedett és elkapta a spanyolnáthát is, azonban a halála előtt közvetlenül 5 tüdőgyulladáson esett át).
A novemberi Tüdőgyulladás Világnapja kiváló alkalom arra, hogy végezzünk egy gondolatkísérletet. Nem tudjuk, hogy nagy költőink pontosan milyen típusú tüdőgyulladásban haltak meg, de mivel gondolatkísérletről van szó, ez most nem is fontos. Tegyük fel hogy ők öten napjainkban élnének. Másképp alakulna a sorsuk? Bizonyára. Nagy valószínűséggel nem kellene meghalniuk tüdőgyulladásban, hiszen a leggyakoribb, bakteriális tüdőgyulladás típus ma már védőoltással megelőzhető, és a betegség minden változata sokkal hatékonyabban kezelhető. Egyszóval életben maradnának…
Ha pedig életben maradnának, nyilván kísérleteznének, új utakat keresnének, hiszen a saját korukban is ezt tették. Valószínűleg nem állna tőlük távol a különböző művészeti ágak ötvözése sem, és szívesen megnéznék például, hogyan kelnek új életre verseik, különböző képzőművészeti ágak legnagyobb kortárs mestereinek keze alatt.
Vettünk hát egy nagy levegőt, és felkértünk 5 neves magyar képregényrajzolót és illusztrátort – szinte teljesen szabad kezet adva nekik -, hogy fordítsák le a képregény nyelvére az 5 költőóriás egy-egy ikonikus versét. Az eredmény – reméljük –, magáért beszél…
Miért képregény?
Képregény. Kép és szöveg szerves egysége, képzőművészet és irodalom izgalmas találkozása, a 9. művészet. A film tisztán képi műfaj, ha filmet nézünk, passzív befogadók vagyunk. Az irodalom a másik véglet: a szöveg befogadása aktív alkotófolyamat: tág terünk van az értelmezésre, a sorokat olvasva saját filmünket vetíthetjük a fejünkben. A képregényt tekinthetjük az arany középútnak is: a szöveg nem akar mindent egymaga elmesélni, a képekkel együtt kerekedik ki a történet. A képek sem tartanak igényt arra, hogy kizárólagos és konyhakész tartalmakat szállítsanak, ugyanakkor vizuális kapaszkodót adnak belső filmünk vetítéséhez.
Ezért lehet, hogy sok irodalmi mű képregény adaptációja kerekebb, hitelesebb, sikeresebb, mint a filmes feldolgozások. Gondoljunk csak a Korcsmáros Pál féle Rejtő képregényekre.
A képregény és a prózai műfajok tehát jóban vannak. Arról azonban, hogy a verssel ugyanilyen harmonikus-e a képregény kapcsolata, csak elképzeléseink voltak. A bizonyítékot nekünk kellett megtalálni. Úgy gondoljuk, sikerült…